Csapat
Autó
| FIA homologizáció | Terepralli T2 |
| Motor | 4.8l benzin |
| Teljesítmény | 285 LE |
| Sebességváltó | 5 fokozatú manuális |
| Üzmanyagtartály | 170l |
| Tömeg | 2083kg |
Következő mérföldkövek
- 2025 November 27-29: Technikai ellenőrzés és gépátvétel Barcelonában
- 2025 December 30: Repülés Szaúd-Arábiába
- 2026 Január 3: A Dakar 2026 prológja
- 2026 Január 4: A Dakar 2026 rajtja
- Január 17: Befutó
Történetünk
Hamza Péter mindössze 9 éves volt, amikor édesapjától kapott egy kis Dakaros Mitsubishi Pajero játékautót. A homokozóban játszva ott döntötte el: egyszer elindul a Dakar Rallyn.
Az évek múltak, Péter felnőtt és autószervizeket nyitott. 15 évvel ezelőtt jutott el először Afrikába a Budapest-Bamako Rallyra, ahol később háromszor is kategóriagyőzelmet szerzett. Ezután következett a mexikói Baja 4000, ahol 2019-ben a dobogó legfelső fokára állhatott.
Az utóbbi években inkább másoknak épített túra- és versenyautókat, mígnem 2024-ben egy műhelytakarítás során előkerült a gyerekkori kisautó. A srácok csak ennyit mondtak: „Ez egy jel. Most kell megépíteni a Dakar-autót.” Külföldről szereztek be egy régi Pajerót, és hat hónap alatt – éjszakánként, munka után – versenygéppé alakították.
Közben András előbb a távközlésben, majd informatikai vállalkozóként építette fel a karrierjét, miközben az autók iránti szenvedélye sokáig csak az utazásokhoz kötődő kaland maradt — minden nyaralásnak kötelező része volt valamilyen őrült vezetési élmény. Idővel azonban a hobbi komolyra fordult: András terepralikon kezdett részt venni Afrikában, ahol megismerkedett Péterrel. Bár eleinte versenytársak voltak, közös szemléletükből gyorsan barátság lett, és a Dakarra végül úgy döntöttek, hogy összefognak.
A szűk költségvetés miatt a magyar csapat szerviz és lakókocsi nélkül indult a Dakar Classic 2025-ön. Riválisaik legfeljebb két napot jósoltak nekik. Péter és András azonban nappal 500–800 kilométert teljesítettek, éjjel sátruk mellett szerelték az autót.
Míg a gyári csapatok edzővel, masszőrrel és mentális trénerrel dolgoztak, ők egymást támogatva küzdöttek nap mint nap.
Volt, hogy a több mint száz fős mezőnyben a 9. helyen értek célba. Az utolsó előtti napon azonban balesetet szenvedtek: a Pajero átbukott a dűnerendszeren, orrán állt meg és kigyulladt. Péter lába és bordája eltört, de nem adták fel. Éjszaka újra életet leheltek az autóba, és fájdalomcsillapítóval teljesítették az utolsó szakaszt is. A kétkedők és riválisok végül közösen tapsolták meg a két magyar versenyzőt, akik 19. helyen zárták a Classic kategória H2 osztályát.
2026-ban még nagyobb fába vágják a fejszét: a T2 elit kategóriában képviselik a magyar színeket.
Ez a mezőny a gyári csapatok játszótere Toyota három autóval, 220 fős stábbal, Land Rover Defender három autóval, 180 emberrel, és nem más, mint Stéphane Peterhansel, a 14-szeres Dakar-győztes is itt versenyez.
Eközben a magyar fiúk egy kis műhelyben, két törött Nissan Patrolból rakják össze a versenygépet, mindössze 4–5 fővel. Szervizkamion helyett egy kis furgont alakítanak át segítőjárműnek.
És amikor a motorhome-ok és gigantikus szervizkamionok mellé begördül a házilag épített Patrol és a kis furgon, ismét sokan mosolyogni fognak. De mi tudjuk: ez a mosoly a kitartás erejét rejti.
Partnereink
Dakar Classic 2025
